kalaka.jpg/data/cms21581/kalaka.jpg110110-kalaka.jpg/data/64161/tn_kalaka.jpg110110thumbnail: -A Kaláka együttes 1969-ben alakult. Tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus
Vilmos és Radványi Balázs mind a Kodály Zoltán által alapított Lorántffy Zsuzsanna
úti zenei általános iskolába jártak, zenei műveltségük, gondolkodásuk és kultúrájuk
gyökerei innen származnak. Iskolatársuk volt az alapító Mikó István is, akitől
a verséneklés ötlete származik.
Eleinte a Vízivárosi Pinceklubban, a mai Vízivárosi Galéria helyén léptek fel
rendszeresen, de hamar kinőtték a kis klubhelyiséget. Károlyi Amy 1971-ben így
írt a Kalákáról Minnesang a Kapás utcában címmel: „A műsor: nem hangerő plusz
hangerő, a ritmus: nem kígyóbűvölő, transzba hozó. A szöveg: gyengéd szerelem
és üde tréfa. A szövegíró nem sorgyáros, hanem az iskoláskönyvek betűvé merevedett
klasszikusából újra elevenné vált, suttogó szerelmes férfi: József Attila. Az
együttes kollektívan „szerzi” a zenét. Első a vers, a vershangulat, a ritmus,
az érthető szöveg, s ezt kíséri, mint szél a szót, a szóval együtt lélegző zümmögés,
a zene.”
A Marczibányi Téri Művelődési Központ megnyitásával a Kaláka együttes új otthonra
talált. „Nincs még egy hely, ahol annyit lettünk volna, mint a Marczi” – nyilatkozta
Gryllus Vilmos. 1973 óta minden hónapban játszik itt a Kaláka, eleinte a kamarateremben
voltak a koncertek, később már a színháztermet is megtöltötte a közönség, de az
előadások családias hangulata így is megmaradt. Közben generációk nőttek fel,
és az egykori Kaláka-rajongók ma már gyermekeikkel látogatják a koncerteket.
„Amikor elkezdtünk zenélni egyetemisták voltunk, és a magunk generációjának írtuk
a dalokat” – mondta Gryllus Dániel. - Ami közel állt hozzánk, ami üzent nekünk
valamit, azt énekeltük. Később, ahogy a barátainknak gyerekei születtek, nagyon
sok felkérést kaptunk, hogy játszunk gyerekeknek is. Ez az igény fordított minket
a gyerekirodalom és a kifejezetten gyerekeknek szóló lemezkészítés felé”.
A Kaláka együttes sajátos és felismerhető előadásmódja az évtizedek alatt változatlan
maradt. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk
sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang,
a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.
Az együttes fennállásának közel négy évtizede alatt több mint ezer dal, és huszonöt
lemez született. A Kaláka együttes zenei tevékenységét számtalan díjjal jutalmazták.
Többek között 1994-ben átvehették a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet,
1999-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig Prima Primissima-díjjal ismerték el a
magyar és a világirodalom verseinek egyedülálló interpretálását és népszerűsítését.
1001224966963037200810257223631
Kaláka
2008. október 25.
A Kaláka együttes 1969-ben alakult. Tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus
Vilmos és Radványi Balázs mind a Kodály Zoltán által alapított Lorántffy Zsuzsanna
úti zenei általános iskolába jártak, zenei műveltségük, gondolkodásuk és kultúrájuk
gyökerei innen származnak. Iskolatársuk volt az alapító Mikó István is, akitől
a verséneklés ötlete származik.
Eleinte a Vízivárosi Pinceklubban, a mai Vízivárosi Galéria helyén léptek fel
rendszeresen, de hamar kinőtték a kis klubhelyiséget. Károlyi Amy 1971-ben így
írt a Kalákáról Minnesang a Kapás utcában címmel: „A műsor: nem hangerő plusz
hangerő, a ritmus: nem kígyóbűvölő, transzba hozó. A szöveg: gyengéd szerelem
és üde tréfa. A szövegíró nem sorgyáros, hanem az iskoláskönyvek betűvé merevedett
klasszikusából újra elevenné vált, suttogó szerelmes férfi: József Attila. Az
együttes kollektívan „szerzi” a zenét. Első a vers, a vershangulat, a ritmus,
az érthető szöveg, s ezt kíséri, mint szél a szót, a szóval együtt lélegző zümmögés,
a zene.”
A Marczibányi Téri Művelődési Központ megnyitásával a Kaláka együttes új otthonra
talált. „Nincs még egy hely, ahol annyit lettünk volna, mint a Marczi” – nyilatkozta
Gryllus Vilmos. 1973 óta minden hónapban játszik itt a Kaláka, eleinte a kamarateremben
voltak a koncertek, később már a színháztermet is megtöltötte a közönség, de az
előadások családias hangulata így is megmaradt. Közben generációk nőttek fel,
és az egykori Kaláka-rajongók ma már gyermekeikkel látogatják a koncerteket.
„Amikor elkezdtünk zenélni egyetemisták voltunk, és a magunk generációjának írtuk
a dalokat” – mondta Gryllus Dániel. - Ami közel állt hozzánk, ami üzent nekünk
valamit, azt énekeltük. Később, ahogy a barátainknak gyerekei születtek, nagyon
sok felkérést kaptunk, hogy játszunk gyerekeknek is. Ez az igény fordított minket
a gyerekirodalom és a kifejezetten gyerekeknek szóló lemezkészítés felé”.
A Kaláka együttes sajátos és felismerhető előadásmódja az évtizedek alatt változatlan
maradt. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk
sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang,
a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.
Az együttes fennállásának közel négy évtizede alatt több mint ezer dal, és huszonöt
lemez született. A Kaláka együttes zenei tevékenységét számtalan díjjal jutalmazták.
Többek között 1994-ben átvehették a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet,
1999-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig Prima Primissima-díjjal ismerték el a
magyar és a világirodalom verseinek egyedülálló interpretálását és népszerűsítését.