/data/cms21580/jankovicsmarcell2000_small.jpg 110 110 - /data/64195/tn_jankovicsmarcell2000_small.jpg 110 110 thumbnail: - Jankovics Marcell (1941) munkássága világszínvonalra emelte a magyar rajzfilmművészetet. A Marczibányi Téri Művelődési Központban rendszeresen tartott művelődéstörténeti előadásokat. Előadásaiban a legnehezebb témáról is közérthetően, szellemesen és élvezetesen tud beszélni. Kerületünk lakója.
„Rajzfimrendező, művelődéstörténész, mesekönyv-illusztrátor, jelenleg NKA-elnök”. Ekképp próbálta meghatározni önmagát egy nyilatkozatában a hatvanéves Jankovics Marcell, aki mindemellett Kossuth-díjas és Érdemes művész. A nevéhez kötődnek a Magyar népmesék népszerű sorozatai is, valamint számos rangos elismerése közül például a Sziszifusz című filmjéért Oscar-díjra jelölték, a Küzdők Cannes-ban Arany Pálmát kapott, a Fehérlófia Los Angelesben minden idők legjobb rajzfilmje lett.
Eredetileg építész vagy régész akart lenni, ám az úgynevezett keresztény, úri családból származó, volt pannonhalmi diákot nem vették fel az egyetemre. Dolgoznia kellett, hogy eltartsa szüleit. Belekóstolt az életbe: volt paraszt, volt munkás, mígnem a Pannónia Filmstúdióba került segédmunkásnak.
- Mindig szerencsés ember voltam. A Pannónia Rajzfilmstúdióba például egy igen szigorú politikai rendszerben, egy segédmunkásként eltöltött évvel és két elutasított egyetemi jelentkezéssel a hátam mögött vettek fel. A Pannóniában sem mások hátán másztam fel, hanem állandóan nyitott fülekkel és szemekkel, kíváncsian figyelve tettem a dolgom, egy kicsivel mindig többet annál, mint amennyit vártak tőlem, és oda mentem, ahol a dolgok történtek - nyilatkozta egyszer lapunknak.
Sohasem tanult rajzolni, a rajzkészség nála genetikai adottság. Rengeteget kapott Pannonhalmától; bár nem vallásos, az a közeg olyan nagy hatással volt rá, hogy azóta is a keresztény kultúra körül forgolódik. Odahaza csak rajzfilmeken gondolkodott, olvasta és gyűjtötte a régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti és vallásos tárgyú könyveket. Már fiatal rajzolóként elhatározta, hogy megpróbál többedmagával művészetet csinálni a rajzfilmből.
- Ezt ideig-óráig sikerült is megvalósítani, aminek még ma is vannak nyomai - csak ma már nem kíváncsiak rá az emberek. Megváltozott a moziközönség. A hatvanas években mi még szétvertük a mozit, hogy bejuthassunk egy-egy filmre, mert a film fontos dolog volt. Mára a televízió teljesen kihúzta a szőnyeget a film, a mozi alól. Elkeserítő mostanság a televízióban látható mérhetetlen mennyiségű bűbáj-bóvlis, giccses rajzfilm. Nem értem, hogy miért kell a gyerekvilágot megrontani azért, mert csak az üzlet a fontos.
Legutóbbi, a Nap könyve című műve után tavaly jelent meg a Mély a múltnak kútja című, legújabb művelődéstörténeti munkája. A hajdanán beígért Holdaskönyv megírására jelenlegi munkái miatt még 2002-ig várni kell. A Pannónia Kft. igazgatása mellett és a Nemzeti Kulturális Alapprogram  elnökeként is folytatja alkotómunkáját. Mítosz, mese, történelem együtteséből szövődik az Ének a csodaszarvasról, Jankovics Marcell művészi látomása a magyar őstörténetről. A nyolcvan perces animációs film elkészítésére millenniumi pályázaton nyert pénzből futja, elkészültének határideje 2001 augusztusa. Közel sem ilyen ideális a helyzet a tizenkét éve készülő Az ember tragédiája körül, melyre Jankovics Marcell csak nehézkesen, apránként tudja összeszedni a szükséges összeget.
- Talán azért is próbáltam meg olyan magas fokra emelni a rajzfilm műfaját, hogy elegem legyen belőle. De nem vagyok képes felülemelkedni azon, hogy vége a magyar rajzfilmnek. Ezért is csinálom még mindig olyan elszántan az Ember tragédiáját. Ha már megkaptam ezt a sanszot a Jóistentől, akkor az utolsó cseppig ki akarom facsarni, ami benne van. A velem vetélkedő szakmai versenytársaim azt mondják, hogy teljesen lejátszottam magam, kiöregedtem. De ez egyáltalán nem biztos. Ha elég sokáig élek, lehet, hogy megint divatba jövök. Csak kitartás, erő és elszántság kell hozzá.
(Veress Kata)