Juhász Árpád 1935-ben született Pécsett, de néhány év múlva már Budapestre, Kuruclesre költöztek, miután katonatiszt édesapját a fővárosba helyezték át. A pasaréti ferencesek 46-os számú csapatánál volt kiscserkész, majd a mozgalom betiltását követően számos fiatal kortársával együtt új formát talált a természetközeli léthez: az indián hagyományokat követve töltötték el szabadidejük egy részét az erdőkben, ami nem volt veszélytelen akkoriban, mert ifjúság elleni szervezkedésnek számított. A mai napig a természetet aktívan járó Juhász Árpád most is büszkén viseli a „Kóborló Farkas” indián nevet.
A nagy múltú II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait geológus szakon. 1958-ban diplomázott, és a doktorátusát is természettudományokból szerezte. Oroszlánrésze volt a Magyar Természettudományi Múzeum 1956-os forradalom és szabadságharc alatt elpusztult ásványtárának helyreállításában, 1962-ben el is készültek a háború utáni első ásvány- és kőzettani kiállítás anyagával. Miközben olajkutatóként is dolgozott, már népszerűsítette a rádióban és a televízióban a geológiát.
A közszerepléshez vezető út első lépése a Ki miben tudós?-sorozat volt, ahová az ismert televíziós személyiség, Rockenbauer Pál invitálta műsorvezetőnek. Később, 1971-től 1986-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természettudományi Stúdiójának volt a vezetője. Ezt követően lett a Magyar Televízió munkatársa és a természettudományi szerkesztőség vezetője. Ekkor került hozzá a Delta című műsor, amelyiknél nézettebb tudományos műsor soha nem volt a magyar televíziózás történetében. A rendszerváltást követően saját produkciós irodát alapított, amelynek keretében mintegy kétszáz tudóst látott vendégül. Juhász Árpád munkássága által – például az „És még egymillió lépés” című filmsorozat szakértőjeként – az egész ország megismerhette a geológia tudományát közérthető módon.
A köztelevízió – és 1997 óta jelenlegi munkahelye, a TV2 – archívumában mintegy száz filmjét őrzik, de saját maga több mint száz országban járva százezer felvételt készített a világ ismert, vagy addig rejtett csodáiról. Munkásságát megannyi tudományos cikk és könyv fémjelzi. Juhász Árpád filmjeiben, műsoraiban és könyveiben főként azt mutatja be, hogy amióta járja az országot és a világot, miként változott a természeti környezet, vagy éppen hogyan károsodott a természet, de arra is rámutat, hogy az embereknek hogyan változott az életvitelük, milyen hagyományok tűntek el, hogyan lehet a meglévőket megőrizni.
Akárhol is dolgozott a nagyvilágban, mindig szeretettel tért vissza szűkebb hazájába, a II. kerületbe, amihez megannyi szállal kötődik. Különösen büszke arra, hogy két lánya és három unokája is örökölte a természet szeretetét.