A zöldvédelmi rendelet legfontosabb kérdései

A zöldvédelmi jogszabály célja városrészünk természeti értékeinek további megóvása, egy jól átlátható és ellenőrizhető rendszer kialakítása.
Az alábbiakban a rendelettel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk választ.

Mi tette szükségessé a zöldrendelet megalkotását?
A II. kerület Budapest egyik legzöldebb területe, természeti értékei jelentős mértékben hozzájárulnak polgárai életminőségéhez. Ezeknek a természeti értékeknek a védelme a kerületben élők közös érdeke és felelőssége. Az önkormányzat évente kb. 400 millió forintot fordít a közterek és parkok gondozására, fenntartására és további százmilliókat fejlesztésére. Az illegális hulladéklerakók felszámolására és a veszélyes hulladék gyűjtésére évente több mint 30 millió forintot fordítunk, miközben további 30 millió forintos értékben – preventív jelleggel – ágaprítási és komposztálási szolgáltatást nyújtunk a kerület polgárainak, akiket a zöldrendelettel szeretnénk ösztönözni, bevonni ebbe a közös feladatba.
A zöldrendelet célja az, hogy a II. kerületben minden ingatlantulajdonnal rendelkező magánember értéknek tekintse a telkén található fás szárú növényeket, amelyek Budapest és a kerület flórájának alappillérei. A XXI. században, a klímaváltozás elleni küzdelem kihívásai közepette, természetesnek kell tartanunk, hogy minden egyes fának értéke, az emberi élettől elválaszthatatlan szerepe van.

Pontosan milyen területekre terjed ki a rendelet hatálya?
A II. kerület közigazgatási határán belül minden ingatlanra kiterjed a rendelet hatálya.

Mely növényekre, fajokra terjed ki a rendelet hatálya?
A rendelet a magántulajdonban álló ingatlanon található, más jogszabály hatálya alá nem tartozó fákra terjed ki. Így nem érintettek a közterületek, erdők és természetvédelmi területek, a gyümölcsfák és a cserjék. Viszont fontos kiemelni, hogy az új rendelet hatálya alá tartozik a dió, a mandula és a szelídgesztenye.

Hogyan lehet szükséges esetben fát kivágni?
Két lehetőség van:
1.    Fakivágási bejelentés
2.    Fakivágási engedélyeztetés

1. Fakivágási bejelentés
Az új rendelet értelmében lehetőség van az egyszeri fakivágás bejelentésére. Ez egy egyszerű nyomtatványon elintézhető, nem hatósági eljárásnak minősülő folyamat, amely csupán egy feltételhez kötött: a kezdeményező ingatlanán 200 négyzetméterenként maradjon legalább egy fa, amelybe nem tartozhat gyümölcsfa.
Ez azt jelenti, hogyha valaki ki szeretne vágni egy fenyőt a 600 négyzetméteres telkén, amelyen azon az egy fenyőn kívül található még öt barack és hat cseresznyefa, akkor ezt nem teheti meg, mert a 600 négyzetméteren csak gyümölcsfák találhatók. Ha viszont a kivágni szándékozott fenyőn kívül ugyanezen az ingatlanon található még három másik fenyő, úgy ezt minden további nélkül megteheti.
Ennél az egyszerű fakivágási bejelentésnél, amennyiben mindenben megfelel a kérelem, a hivatal tudomásul veszi a bejelentést. Ha valami nem tisztázott vagy ellenérdekelt fél tesz bejelentést, úgy hatósági eljárás indul az ügyben.
2. Fakivágási engedélyezés
Amikor egy-egy ingatlanon nagyobb mennyiségben terveznek fakivágást, jellemzően építkezés miatt, akkor fakivágási engedélyezési hatósági eljárás indul. Itt részletes megalapozó dokumentációt kell benyújtania a kérelmezőnek, a jegyző pedig ennek alapján eldönti, megadja-e ez engedélyt.
Fakivágást engedélyezni építmény elhelyezése, viharkár, veszélyhelyzet elhárítása vagy megelőzése érdekében, élet- és balesetveszély esetén, illetve vagyonbiztonsági okból, vagy kertészeti szakvélemény által igazoltan lehet. A fent felsorolt kivágási okok mindegyikét indokolni kell. Pl.: veszélyhelyzet megelőzése – szakvélemény, építési tevékenység esetén – kertépítészeti terv, építési engedély vagy bejelentés megtétele.
A fák kivágására csak a jegyző által kiadott hatósági engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, s amikor a kivágást elvégezték, be kell jelenteni a hivatalnak.
A rendelet legfontosabb része, hogy a kérelmező a kivágott fákat pótolni köteles, elsősorban természetben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kivágott fák össztörzsátmérőjének megfelelő mennyiségű fát kell ültetnie, így a rendelet biztosítja, hogy ne csökkenjen a kerület faállománya. A pótlás pontos részleteit az engedélyező hatóság az engedélyben határozza meg, megvalósítását pedig ellenőrzi, így, ha a pótlás nem megfelelő, gondoskodni kell az újabb fák telepítéséről.
Ha valaki engedélyt kér kivágásra, kell-e indokolni, milyen indokok elfogadhatók?
Fakivágást engedélyezni építmény elhelyezése, viharkár, veszélyhelyzet elhárítása vagy megelőzése érdekében, élet- és balesetveszély okán, illetve vagyonbiztonsági okból, vagy kertészeti szakvélemény által igazoltan lehet. A fent felsorolt kivágási okok mindegyikét indokolni kell. Pl.: veszélyhelyzet megelőzése – szakvélemény, építési tevékenység esetén – kertépítészeti terv, építési engedély vagy bejelentés megtétele.

Milyen esetekben tagadja meg a jegyző az engedélyt?
Az indokolatlan, vagy nem kellően indokolt fakivágási szándék esetén. Pl.: Zavarja a kilátást a teraszról.
 
Ha betegség, állagromlás miatt ki kell vágni egy vagy több fát, van-e pótlási kötelezettség?
Van, ez esetben a kivágott fa darabszámával megegyező előnevelt fával (minimum 6 cm törzsátmérőjű, legalább kétszer iskolázott fa) kell a pótlást teljesíteni.
 
Mekkora lehet a bírság?
Magánszemély esetében 200 ezer Ft-ig, jogi személy esetén 2 millió Ft-ig terjedhet a közigazgatási bírság.

Mi a teendő a kiszáradt fákkal?
A kiszáradt fák veszélyt jelentenek, kivágásukról mihamarabb gondoskodni kell. Amennyiben a kivágást kezdeményező tulajdonos ingatlanán a zöldfelület minden megkezdett 200 négyzetméterére a kivágást követően is legalább egy fa (kivéve gyümölcsfa) jut, akkor egyszerű bejelentéssel megszerezhető az engedély. Abban az esetben, ha a fenti feltétel nem teljesül, azaz a kivágást kezdeményező tulajdonos ingatlanán a zöldfelület minden megkezdett 200 négyzetméterére a kivágást követően legalább egy fa (kivéve gyümölcsfa) nem jut, akkor, akkor a vészhelyzet elhárítását követő 3 munkanapon belül kell az ingatlantulajdonosnak 3 000 Ft-os illetékbélyeggel ellátott utólagos bejelentést tennie, amely alapján történik a pótlási kötelezettség előírása.

Hogyan történik az ellenőrzés? Lesz-e helyszíni ellenőrzés minden benyújtott kérelem esetén?
Az esetek nagy többségében a fakivágás engedélyezéséhez várhatóan nem lesz szükség a helyszíni szemle elrendelésére. A benyújtott kérelem és a rendelkezésre álló légi felvétel alapján elbírálható a kérelem. Azokban az esetekben, amelyeknél eltérést tapasztalunk a kérelem, és a légi felvétel adattartalma között, ott biztosan sor kerül a helyszíni szemlére.