A Budapest Főváros II. kerületi Szlovák Önkormányzat
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A Budapest Főváros II. kerületi Szlovák Önkormányzat testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
- A nemzetiségi önkormányzat testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
2. Az önkormányzat megnevezése: Slovenská samospráva II. obvodu Budapešti /Budapest Főváros II. kerületi Szlovák Önkormányzat
3. Székhelye: 1024 Budapest, II. ker. Mechwart liget 1.
4. Címe: 1024 Budapest, II. ker. Mechwart liget 1.
5. A nemzetiségi önkormányzat adószáma: 15827942-1-41
6. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 827948
7. KSH statisztikai számjel: 15827942-8411-371-01
8. KHS kód: 2111222
2.
1. A nemzetiségi önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, a fejléc és a pecsét hivatalos levelezéshez, illetve a képviselői munkához való használatáról, valamint az általa képviselt szlovák nemzetiségi helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.
2. A helyi nemzetiségi önkormányzat 2 db pecsétet használ, amelyeken csak a neve és címe szerepel. A kör alakú pecsétet az elnök és az elnökhelyettes használhatja banki ügyintézéshez, jegyzőkönyv érvényesítéséhez, számlák igazolásához és utalványok érvényesítéséhez:
Körbélyegző:
Külső kör címer fölé: Slovenská samospráva
Belső kör címer fölé: II. obvodu Budapešti
Középre: Scannelt minta szerint (hársfalevél)
Belső kör címer alá: Budapest Főváros II. kerületi
Külső kör címer alá: Szlovák Önkormányzat
míg a fejléc pecsét a hivatalos levelezéshez, illetve a képviselői munkához használható fel. Ezen az alábbi cím van feltüntetve:
Fejbélyegző:
Budapest Főváros II. kerületi
Szlovák Önkormányzat
Slovenská samospráva
II. obvodu Budapešti
1277 Budapest 23.Pf.21.
- A nemzetiségi önkormányzat a helyben szokásos módon – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - hirdeti ki a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
II. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATA,
HATÁSKÖRE
3.
1. A nemzetiségi önkormányzat jogi személy.
2. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi nemzetiségi
önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.
3. A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra átruházhatja. E hatáskör
gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését
visszavonhatja.
4. A testület hatásköréből nem ruházható át:
a) szervezete és működése részletes szabályairól szóló döntés,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezésének, jelképeinek, a nemzetiség ünnepeinek meghatározásáról szóló döntés,
c) vagyonleltárának, törzsvagyona körének és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályairól szóló döntés,
d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésre bocsátott állami vagy helyi önkormányzat használatára, működtetésére vonatkozó szabályokról, továbbá e körben megkötött szükséges megállapodásokról szóló döntés,
e) gazdálkodó és más szervezet alapításáról vagy az ezekben való részvételről szóló döntés,
f) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról szóló döntés,
g) feladat- és hatáskör más önkormányzattól való átvételéről szóló döntés,
h) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról szóló döntés,
i) bizottság létrehozásáról szóló döntés,
j) költségvetéséről és zárszámadásáról, továbbá az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási teendők ellátásáról szóló döntés,
k) bírósági ülnökök megválasztásáról szóló döntés,
l) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezetői megbízásról szóló döntés,
m) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról szóló döntés,
n) a döntés olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
III. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TESTÜLETE
4.
1. A nemzetiségi önkormányzati feladat és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg. A nemzetiségi önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes képviseli.
2. A testület tagjainak száma: 3 fő.
3. A képviselők névjegyzékét e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
4.A nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
A nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori illetményalap, a természetbeni juttatás pedig az illetményalap ötven százaléka.
A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető, amennyiben a képviselő tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is ellát.
A nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület, közgyűlés képviseletében vagy a képviselő-testület, közgyűlés illetve az elnök megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését az elnök engedélyezi.
A nemzetiségi önkormányzati tisztségviselő, képviselő tiszteletdíja, illetménye és egyéb juttatása közérdekű adat.
A nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj vagy illetmény nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
A nemzetiségi önkormányzati bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának ötven százalékánál.
A nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
IV. FEJEZET
A TESTÜLET MŰKÖDÉSE, A TESTÜLET ÜLÉSEI
5.
1. A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A testület üléseit az elnök hívja össze. Az elnök távollétében az elnökhelyettes, az elnök és elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze a testület üléseit.
A TESTÜLET MEGALAKULÁSA
6.
1. A testület alakuló ülését az illetékes Választási Bizottság elnöke hívja össze, és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.
2. Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig – a korelnök vezeti.
3. Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.
AZ ELNÖK MEGVÁLASZTÁSA
7.
1. A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt, valamint az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ.
2. Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.
3. Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
4. A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor.
5. A testület elnöke az lesz, aki megkapja a megválasztott nemzetiségi képviselők több, mint felének a szavazatát.
RENDES ÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉS
8.
1. A testület szükség szerint, de évente legalább 4 rendes ülést tart.
2. Az ülést össze kell hívni a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők több, mint egynegyedének vagy a települési nemzetiségi önkormányzat bizottságának indítványára, valamint a fővárosi kormányhivatal kezdeményezésére. Az elnök saját hatáskörében is összehívhatja a rendkívüli ülést.
3. Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni.
4. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
5. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét.
6. A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.
7. A képviselő-testület üléseinek a munkanyelve a szlovák nyelv, jegyzőkönyveit magyar
nyelven készíti el.
A TESTÜLETI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
9.
1. A testületi ülést a nemzetiségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.
2. A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.
3. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is.
4. A testületi ülésre – a tagokon kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.
5. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik.
AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
10.
1. A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak (a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően). A nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.
2. A testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi ügy kiszabása és vagyonnyilatkozati eljárás során, valamint, ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
3. A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
A TESTÜLET MUNKATERVE
11.
1. A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé minden év január 31-ig, amelyet a testület minősített többségű szavazattal fogad el.
2. A munkaterv elkészítéséről és az összeállításáról az elnök gondoskodik az elnök- helyettestől, a testület tagjaitól, a települési önkormányzat polgármesterétől, a nemzetiségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a nemzetiség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján.
A RENDES ÜLÉS NAPIRENDJE
12.
1. A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.
2. A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.
3. A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a) határozati döntést igénylő javaslatok,
b) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,
c) tájékoztatók,
d) egyebek.
4. A testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselők,
b) az elnök és az elnökhelyettes,
c) a testület bizottságai.
5. Az előterjesztések minden esetben az elnöknél írásban nyújthatók be.
6. A helyi nemzetiségi önkormányzat tagja a helyi nemzetiségi önkormányzat ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a helyi önkormányzat jelenlévő képviselőjétől települési nemzetiségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen – vagy legalább 15 napon belül írásban – köteles érdemi választ adni.
7. A helyi nemzetiségi önkormányzat tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg a kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
A TESTÜLETI ÜLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE
13.
1. A testületi ülést az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, fentiek akadályoztatása esetén a korelnök) vezeti.
2. Ha a testület a meghirdetett ülés kezdési időpontjában határozatképtelen, akkor a megjelentek napirend előtti hozzászólásokat tehetnek.
3. Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 15 perc szünetet kell elrendelni. Annak elteltével, ha a testület határozatképtelen, az ülést be kell zárni, és 7 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
4. Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele, a testület határozatképességének megállapítása.
5. Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.
6. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet.
7. A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében.
8. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt.
DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI
14.
1. A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt.
A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
2. A testület akkor határozatképes, ha az ülésen és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és a kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök – a döntés szó szerinti elmondásával – kihirdeti a határozatot.
3. A megválasztott képviselők több mint felének a szavazata (minősített többség) szükséges a 2011. évi CLXXIX. törvény 92. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben.
A képviselő-testület által meghatározott minősített többséget igénylő ügyek:
a) zárt ülés elrendelése,
b) képviselő kizárása.
A TESTÜLET DÖNTÉSEI
15.
1. A testület döntései testületi határozatok.
2. A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
A TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE
16.
1. A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját,
c) meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d) a javasolt, az elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
e) az előterjesztéseket,
f) napirendi pontonként az előadók, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, az előterjesztett határozati javaslatokat,
g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
h) a döntéshozatalban résztvevők számát,
i) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
j) a jegyző vagy megbízottja jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
k) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodók számát,
l) a határozatok pontos szövegét,
m) a képviselők kérésére írásos külön véleményüket a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
2. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül feltölti a Nemzeti Jogszabálytár online felületére és megküldi a helyi önkormányzat által az együttműködési megállapodásban megjelölt személynek.
KÖZMEGHALLGATÁS
17.
1. A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatásról az érintetteket a meghallgatást megelőzően legalább 20 nappal a helyben szokásos módon, vagy a tömegkommunikáció útján értesíteni kell.
3. A közmeghallgatást addig kell folytatni, amíg a résztvevők bármelyike közérdekű kérdés vagy javaslat megtételének érdekében kér szót.
4. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a válaszadás azonnal nem lehetséges, írásban, 15 napon belül kell a feltett kérdésekre válaszolni.
5. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 16. pontban írtak irányadók.
V. FEJEZET
A TESTÜLET TAGJAI
A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
18.
1. A képviselők jogait és kötelezettségeit a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, a mindenkori helyi önkormányzatokról szóló törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény, valamint e szabályzat határozza meg.
2. A nemzetiségi önkormányzat testületének tagjai a nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviselik.
3. A nemzetiségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.
A KÉPVISELŐ JOGAI
19.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő, mint a települési nemzetiségi önkormányzat testületének tagja, a nemzetiségi ügyekben a helyi nemzetiség érdekeit képviseli. A képviselő:
a) köteles részt venni a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk
szervezésében és ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a testületet,
c) javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a
bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és arra a helyi nemzetiségi
önkormányzat tagját meg kell hívni,
d) kezdeményezheti, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete vizsgálja felül a
bizottság döntését,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől,
a bizottság elnökétől, a helyi önkormányzat jelenlévő képviselőjétől települési
nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban,
illetőleg legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,
f) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére
véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
g) megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a fővárosi
kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.
A KÉPVISELŐ KÖTELEZETTSÉGE
20.
A képviselő köteles
a) részt venni a testület munkájában,
b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,
c) részt venni a testületi üléseken,
d) bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben
vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
21.
1. A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
2. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben.
3. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság, vagy legalább két képviselő tartja nyilván és ellenőrzi. (2. melléklet) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat ellenőrzésére kijelölt bizottságnál vagy a kijelölt képviselőknél bárki írásban kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság vagy a kijelölt képviselők a soron következő ülésén tájékoztatják a képviselő-testületet, közgyűlést.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során felhívásra a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
6. A nemzetiségi önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
7. A nemzetiségi önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.
VI. FEJEZET
A TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
22.
1. A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hozhat létre.
2. A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy bármely bizottsági tag indítványára össze kell hívni.
3. A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a helyi nemzetiségi önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
A települési nemzetiségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott döntéseit a települési nemzetiségi önkormányzat testülete felülvizsgálhatja. A helyi nemzetiségi önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
4. A bizottság tagjainak száma 3 fő. A nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság elnöke és a bizottság tagja sem.
5. A bizottság működésére, határozatképességére és döntéshozatalára a nemzetiségi önkormányzati testület működésére, döntéshozatalára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VII. FEJEZET
AZ ELNÖK ÉS ELNÖKHELYETTES
23.
1. A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésén.
2. Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt
aláírja,
e) kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével és
bizottságai elnökével,
f) szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi,
személyi feltételekről, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó
együttműködésről, a polgármesteri hivatal közreműködésének igényléséről,
az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,
g) felelős a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi gazdálkodásáért, a szakmai pénzügyi
irányításért.
3. Az elnöknek a bizottság(ok) működésével összefüggő jogkörei különösen:
a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a
testület határozataival, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett
döntésről a testület a következő ülésen határoz.
4. A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival.
5. A korelnök az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ellátja az elnök feladatait.
VIII. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
24.
A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 125. §-ában foglalt eltéréssel.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
25.
A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.
A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik.
Gazdálkodásának biztonságáért a nemzetiségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök a felelős.
26.
A testület évente köteles a nemzetiségi önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.
27.
Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:
a) az állam költségvetési támogatása,
b) egyéb támogatások,
c) a települési önkormányzat hozzájárulása,
d) saját bevételek, vállalkozási bevételek,
e) a vagyonának a hozadéka,
f) anyaországi és egyéb adományok,
g) átvett pénzeszközök.
28.
1. A nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, társadalmi szervezetek, alapítványok, vagy magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.
2. A nemzetiségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
3. A nemzetiségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
IX. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
29.
1. A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott módon - köteles a nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni.
2. A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat minden év január 31-ig megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználat, személyi és tárgyi feltételek, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátását illetően:
3. Az együttműködés részleteit a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodás tartalmazza.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30.
1. A szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.
Budapest, 2014. ………………………...
elnök
A testület ……………………………….számú határozatával elfogadta.
1. Melléklet:
A Budapest Főváros II. Kerületi Szlovák Önkormányzat tagjai:
Szvitil Gyuláné
Faller Lubomíra
Zsákaiová Vlasta
2. Melléklet:
A Budapest Főváros II. Kerületi Szlovák Önkormányzat tagjainak vagyonnyilatkozatait kezelő képviselők:
Zsákaiová Vlasta
Faller Lubomíra
