Testvérvárosok
MOSBACH A 150 éves török hódoltság után, a romba döntött Buda-környéki falvak benépesítésére számos német telepes-csoport érkezett hazánkba. Hidegkútra az 1700-as évek elején érkeztek az első német telepesek a Fekete-erdő vidékéről. Közel 250 év múlva, 1946-ban a hidegkúti németeket – a szövetséges hatalmak potsdami határozata alapján – két csoportban Nyugat-Németországba telepítették ki. Így kerültek vissza a hidegkúti svábok őshazájukba. Nagy részük ma is a Neckar folyó völgyében; Heidelberg és Mosbach környékén él. A magyarországi gyökerek ápolására alakult Mosbachban a Hidegkúti Szülőföld Egyesület. Minden évben megtartják – felváltva a szülőföldön és az új hazában – a Hidegkúti Búcsút. A II. kerületi önkormányzat 1998-ban kötött partnervárosi szerződést Mosbach városával.
www.mosbach.de
VARSÓ ZOLIBORZ KERÜLETE 2008 március 14-én írta alá a két település partnervárosi szerződését Láng Zsolt, kerületünk és Janusz Warakomski, Varsó Zoliborz kerületének akkori polgármestere. Az együttműködést elsősorban kulturális és oktatási területen alakítják ki a jövőben. A vendégek nem véletlenül időzítették látogatásukat a nemzeti ünnepünkre, hiszen a magyar-lengyel múlt több ponton is összefonódott az elmúlt századokban. Zliborz Varsó tizennyolc kerülete közül az egyik, amely a Visztula bal partján,
az óvárostól északra terül el. A XVIII. században a piaristák helyi kolostorának
birtoka volt itt, akik hozzájárultak, hogy azon több település jöjjön létre. Ezek
közül az egyiket franciásan jolie bordnak („csinos kisváros”) kezdték hívni, mely
elnevezés lengyellé lett formája (Zoliborz) hamarosan az egész környéket kezdte
jelölni. Az 1830. évi felkelés leverése után az orosz megszállók itt építették
föl a Varsó ellenőrzését szolgáló citadellát. Az épület egyik sarokkövét a magyar
történelemből is ismert Ivan Paskievics tábornagy, az újdonsült helytartó helyezte
el. Az első világháborút követően Lengyelország visszanyerte függetlenségét,s
Varsó is gyors növekedésnek indult. 1920-ban lett Zoliborz a főváros egyik kerülete,
ahol a következő években a tudatos várostervezés eredményeként tágas parkok és
széles sétányok épültek. A városrész egyik jellegzetességét a két világháború
között emelt modern stílusú házak adják,amelyeknek hangulata a pasaréti villákat
idézi. Fennmaradásuk annak is köszönhető, hogy az 1944-ben a nácik ellen kirobbant
varsói felkelés leverését követően — eltérően a város más, földig lerombolt negyedeitől
— a megszállók Zoliborzot megkímélték.
TÖRÖK TESTVÉRVÁROSUNK, FINIKE Láng Zsolt és Nail Dülgeroglu 2008. május 19-én írta alá a II. kerület és a törökországi Finike közötti testvérvárosi megállapodást. A testvérvárosi megállapodás aláírására több napos látogatásra érkezett a kerületbe a Földközi-tenger partjánál, Antalyától nem messze fekvő Finike város delegációja. A küldöttség megbeszélést folytatott Dankó Virággal, a testvérvárosi kapcsolatokért felelős alpolgármesterrel, valamint a II. kerület oktatási-, kulturális- és sportágazatának vezetőivel tárgyaltak a két település közötti kapcsolat kiszélesítéséről. A megállapodás aláírását a II. kerület vezetőinek tavaly augusztusi törökországi látogatása előzte meg. A jó viszony kialakulásához az is hozzájárult, hogy a kerület márciusig egyetlen testvérvárosa a németországi Mosbach már régóta baráti kapcsolatot ápol a török településsel. Finike — ősi nevén Phoenicus — Törökország Antalya tartományában, a Földközi
tengeri partján fekszik. Naracsültetvényeiről híres: a gyümölcs egyúttal a város
szimbóluma is. Úgy tartják, hogy az időszámítás előtti V. században alapították
a főníciaiak, és innen kapta nevét is. Évszázadokon keresztül kereskedelmi központ
volt. Ellentétben a tartomány egyéb parti szakaszaival, Finikét nem özönlik el
a turisták: békés, csendes környezet, amelyet előszeretettel keresnek fel a nyugodt
pihenésre vágyók. Számos történelmi emléket és látnivalót is kínál a természeti
kincsekben gazdag környék.
Utolsó módosítás dátuma:
2014. április 24.
13:29
|
|
|