Horváth Sándor
Jászai Mari-díjas színművész
Horváth Sándor 1932-ben az akkor Csehszlovákiához tartozó felvidéki Pereden született, családjával 1942-ben települtek át Magyarországra. Vendéglátós édesapja előbb Zuglóban nyitott éttermet, majd kibérelte a Bimbó úti Csárdát, később a Fillér utcai Kikelet vendéglőt üzemeltette. A felvidéki család a II. kerületben talált otthonra, itt épült majd házuk is, a Törökvész úton. 1948-at követően államosították édesapja vendéglőjét, később – mivel szerb konyhát vitt – koholt vádak alapján kémkedésért börtönbe csukták.
Horváth Sándort 1952-ben vették fel a Színművészeti Főiskolára, ott ismerte meg a feleségét, Szekeres Ilonát, akivel 55 évig éltek együtt, két gyermeket neveltek fel. Hat unokájuk és egy dédunokájuk van – az ő érkezését még megérhette a 2012 decemberében elhunyt művész. Horváth Sándor nem csak a családjához és a kerületéhez volt hűséges: a főiskola után a vidéki – egri, kaposvári, miskolci, pécsi, szolnoki és veszprémi – éveket követően 1970-től a József Attila Színházban játszott nyugdíjba vonulásáig.
Jelentős alakításai közül meg kell említeni Hlesztakovot Gogol A revizorjából, Malvoliót Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című művéből, Zselényi Dezsőt Kertész Ákos Makrájából, idősebb Hábetler Jánost Fejes Endre Rozsdatemetőjéből. Utolsó szerepeinek egyike volt Márai Kaland című művében dr. Szekeres. Eperjes Károly a Gyulai Várszínházban rendezte meg Tamási Áron Vitéz lélek című darabját. Ebben a műben az erkölcsi mércét jelentő Ambrus szerepében láthatta utoljára a közönség az akkor már betegeskedő Horváth Sándort.
Horváth Sándor a magyar filmtörténetbe is beírta a nevét, több mint 40 alkotás őrzi játékát. Szerepelt a XX. század legjelentősebb alkotásaiban: a Szindbádban, Az ötödik pecsétben és az Árvácskában is. Ezenkívül számos tv-játékban és -sorozatban is feltűnt. A híres nyomozókutyáról szóló sorozatban a szigorú Bokor századost játszotta, de szerepelt az Öregberényben és a Nyolc évszakban is. A Szomszédokban a nyomdászt alakító Nemcsák Károly állandó partnere volt. A József Attila Színház igazgatója a június 21-ei díjátadón Szép Ernő versét szavalta el egykori kollégája emlékére.
Hihetetlenül gazdag volt Horváth Sándor életpályája – de ennyi munka mellett mindig fontosnak tartotta, hogy közéleti tevékenységével is segítse kollégáit és szeretett lakóhelyét, a II. kerületet. Közel másfél évtizedig volt elnöke a Színházi Dolgozók Szakszervezetének, nyolc éven át pedig – 1990 és 1998 között − önkormányzati képviselőként tevékenykedett a helyi képviselő-testületben. E munkája során került kapcsolatba a II. Kerületi Egészségügyi Szolgálattal, és lett a legendás Kapás-karácsonyok állandó közreműködője.
