Kilenc éves korában kezdte a teniszezést és a következő évtizedekben több magyar
klub (ÚTE, BBTE, BEAC, Vasas) versenyzője volt. Tizenkilencszer lett magyar bajnok,
ötször főiskolai világbajnok.
1958-ban a női tenisz világranglistán második volt, és egy évtizeden át szerepelt
a legjobb tíz között. Ebben az évben megnyerte a Roland Garrost, 6:4, 1:6, 6:2
arányban legyőzve a brit Shirley Bloomert, és ezzel megszerezve a magyar színekben
versenyző nők első és máig egyetlen Grand Slam-trófeáját. 1958-ban az év sportolója
volt.
Wimbledonban elődöntős volt 1958-ban. 1959-ben ismét döntős volt a Roland Garroson,
de 6:4, 7:5 arányban vereséget szenvedett a brit Christine Trumantől. 1960-ban
győzött az olasz és a francia nemzetközi bajnokságban. Hatszor nyerte meg a monte-carlói
nemzetközi versenyt.
1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték
ki. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának
tagja lett. 1964-ben hagyta abba a versenyzést, ezután hat évig a magyar női teniszválogatott
szövetségi kapitánya volt, majd 1985-ig a Testnevelési Főiskola nemzetközi osztályát
vezette. 1985-ben elvállalta a Vasas tenisz szakosztályának vezetését, tisztségeit
a klubnál 2004 májusáig viselte.
Számos elismerést kapott: Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949),
Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951), A Magyar Népköztársaság
kiváló sportolója (1951), 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
polgári tagozatát kapta. 2003-ban a Magyar Olimpiai Bizottság díját kapta, 2005-ben
életműdíjat kapott a Nemzeti Sportszövetségtől. 2006. január 21-én vette át a
Magyar Tenisz Szövetség először megítélt életműdíját.
Körmöczy Zsuzsát a II. Kerületi Önkormányzat a kerület posztumusz díszpolgárává
választotta 2015-ben. Az elismerést lánya, ifjabb Körmöczy Zsuzsa 2015. június
21-én vette át Láng Zsolt polgármestertől.