Édesapja magyar-latin szakos tanár volt, édesanyja a református kollégium titkárnője
volt. 1941-ben Nagyváradra költöztek, 1944-ben Budapestre menekültek a háború
elől. 1945 és 1952 között a budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium tanulója
volt. 1958-ban diplomázott az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Építész Karán.
Diplomaterve alapján felvették a MÉSZ Mesteriskola III. ciklusára. Ekkor hívták
a Lakó és Kommunális Épülettervező Vállalathoz, ahol Zilahy István lett a mestere.
Építészi munkásságát 1958-ban a LAKÓTERV-ben kezdte, ahol csaknem harminchat
évig dolgozott. 1961-ben tervezett Dunaújvárosi Garzon ház megvalósulása meghozta
az első sikerét, 1965-ben Ybl-díjat kapott. Országosan ismert építésszé a Duna
Intercontinental szálló (1966-1969) tette. 1970-től kezdve folyamatosan épülnek
szállodái Hotel Volga, Hotel Fórum, Hotel Voronyezs, Hotel Buda Penta, Hotel Novotel,
Hotel Liget, Grand Hotel Corvinus Kempinski.
A 80-as, 90-es évek fordulója táján egyre több nagyszabású épület tervezését
vállalja, melynek egy részének építése már átnyúlik 1994 végére, amikor műterme
egészével megalapította a Finta és Társai Építész Stúdiót, mely negyven fős irodává
nőtte ki magát. Ezen időszak jelentős munkái: a Teve utcai rendőrszékház, és a
West End City Center.
Grafikusi munkássága is jelentős, rajzai több önálló és csoportos kiállításon
szerepeltek.